A 2008-as Őszi Con alkalmával láttam ezt a mozit. A programfüzetben 18+ ragyogott a film címe mellett. Mint ahogyan azt a magyar műsorújságokban megszoktam két esetben kap egy film 18as jelzést: szexuális tartalom vagy gyilkolás. Ezeket a filmeket általában úgy ahogy megnézem és szánakozom, hogy pornó és erőszak kell ahhoz, hogy a nyugati emberek figyelmét letudják kötni. A Perfect Blue mindkét műfaj elemeiben bővelkedett elég rendesen, mégis összehasonlíthatatlan az este 11-12 óra körül sugárzott ramaty műsorokkal.

Hogy miért tartom ennyire különleges filmnek a Perfect Blue-t? Mert ez volt azon filmek egyik aranyat érő darabja ami kizökkentett a hétköznapi monoton gondolkodásból és a két órás játékidő végén kavargó gyomorral, az idegösszeomlás határát súrolva próbáltam kivonszolni magamat a PeCsa nagyterméből. Akkor ott szidtam a filmet, hogy ki az az elmebeteg(EGY ZSENI!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!) aki egy ilyen történetet képes kitalálni… (Aki akkor tájt még a Con helyszínén volt és egy hisztérikus állapotban lévő lányt látott aki az első arra járó ismerősébe belekapaszkodott akkor az rám ismerhet XD) Na, de most már rátérek arra, hogy EGYÁLTALÁN miért tudott felkavarni egy ilyen film…

SPOILER gyanús tartalom! (Bár ezt a filmet át kell élni, egy leírás nem tudja átadni azt a kiábrándult és megrázó sokkot ami engem ért…)Elsősorban az anime 1998-as és 10 év kellett neki mire a magyar fogyasztótársadalom megérett arra, hogy legalább egy kis nyitott emberekkel teli szeglete értékelni tudja. A történetről egy rövid ismertetőt az AnimeAddictson lehet róla olvasni. Én már csak ehhez fűznék kommentárt.

A film kezdetekor a főszereplő lány, Mima éppen koncertet ad az együttesével. Rögtön kitűnik a tömegből az a “fogyatékos” fejszerkezetű egyén akiről azonnal lerí, hogy Mima rajongója. Egyből arra gondoltam, hogy ahha szóval ez azért egy pszichológiai thriller mert a lányt ez a rajongója az őrület határra fogja kergetni és a film ezt a folyamatot fogja végigkövetni. A film 1/3-áig ez a gyanum beigazolódni látszott, Mima egyre zaklatottabbá vált (hiszen zaklatták is elég rendesen). Megjegyzem a film rendezője, frenetikus munkát végzett, a legjobb módszerekkel érzékeltette a jelenetekben a feszültséget, Mima fokozatos gyengülését, a félelmet és a boldog napok biztonságának folyamatos halványulását. Viszont amikor a gyilkosságok is egyre gyakoribbá váltak akkor tudtam, hogy ehhez egy rajongónak vagy nagyon őrültnek kell lennie vagy valaki más munkája a hullahalmozás. Egy-egy gyilkosság közepette Mima is látszik a fokozatos csendes feszültség, látszik rajta, hogy nagyon boldogtalan így ráadásul Ő az egész színésznősdit nem akarta, viszont már nem fordíthat hátat, de úgy tűnik a gyilkosságok pont miatta történnek. A filmben ekkor jött az igazi csavar amikor a producerek kitalálják, hogy Mima legyen a szereplője egy új sorozatnak. Az egyik epizód pedig arról szólt, hogy Mimát egy bárban a megvadult férfiközönség megerőszakolja. Ez volt az a rész ahol már az én agyam is elborult, annyira jól érzékeltették. (Eleve az, hogy gyerekkorom óta napról napra értesülve vagyok melyik lányt, kit hogyan miért bántottak/rontottak meg, hála anyukám exmunkájának ez a rész kifejezetten egy célzott övön aluli rúgás volt…) Mima a kedves, ártatlan popsztár akit a pénzhajhász média kényszerít. Ettől a jelenettől kezdve lehetett érzékelni, hogy az ártatlanság, a szereplők kedvessége és minden más eltűnik és helyette csak a nyers jelen marad. A hullák sorra halmozódnak, Mima pedig már képtelen eljátszani, hogy minden rendben van, az összeomlás már csak egy hajszálnyira van.

Ami be is következik. És elszabadul a pokol, az állandó fordulatokban szereplőről-szereplőre terelődik a gyanú, hogy ki az aki az egészet irányítja vagy maga Mima az aki nem bírja a kiszolgáltatottságot, és ember életek kioltásával próbálja ellensúlyozni elégedetlenségét.

Röviden, tömören: ZSENIÁLIS! Aki mindennapi szenny műsorok után valami igazán fogyaszthatóra és maradandóra vágyik tekintse meg! (Bár egy éjszakát biztosan nem fog aludni…)

Karaage Recept:)

Ma megint idejét éreztem, hogy írjak valamiről. Ez a valami pedig a Karaage lesz!:) (Gasztrocsodaveszély!)

Dramacon – avagy egy történet a subkultúra közreműködésével.

Dramacon egyike azoknak a történeteknek amiknek a végén iszonyú melankóliába estem amiért véget ért. T_T Kérdéses, hogy a mű igazi mangának sorolható-e, de ez lényegtelen ha az élvezeti faktorát nézzük

A történet eredeti leginkább egy matrioski bábúra emlékeztet az ötlet. Tegyük fel, hogy van egy orosz születéső művésznő akinek 16 éves korában a szüleivel elköltözik Kanadába. Itt pedig megismerkedik a nagyszemű, furahajú rajzfilmfigurák kultuszával és elhatározza, hogy Ő is elismert művész kíván lenni a popkultúrának ebben a zugában. Eleinte webes mangákat készít és végül megjelenik az első olyan kötete ami még kishazánkat is meghódította. Svetlana Chmakova ötlete fenomenális és az ábrázolás módja is imádnivalóan vicces mégis realista.

A történet úgy kezdődik, hogy Christie, egy 16-17 éves lány a pasijával és barátaival elutazik a YattaCon-ra, életének első AnimeConjára. Mivel Ő eddig nem igazán gondolkodott milyen megrázkodtatásokat tudo okozni egy AnimeCon gyakorlatilag sokkot kap az eszméletlen tömegtől, hát még azoktól akik azt a bizonyos tömeget alkotják Rá kell jönnie, hogy barátainak/fiújának esze ágában sincs kézenfogva körbeveztni Őt a forgatagban, hanem egyedül kell boldogulnia.Chrisnek ez hamar betesz és szegényírva próbál átfurakodni a tömegen amikor egyszercsak sírva belebotlik egy Mátrixos Neora hasonlító, ballonkabátos, napszemüveges srácba. Ő lenne Matt, kétségbeesett hősnönk szerelme:) A többit gondolom aki olvasta maga is tudja. Aki pedig nem az VEGYE MEG ÉS OLVASSA EL! Vagy ha soproni kérje tőlem kölcsön (Az alábbi személyeknek ajánlom, hogy csakis saját felelősségre olvassák el az elkövetkező véleménynyílvánításomat.)

Szóval… Összegezve a DramaCon egy nagyon jó történet ami kellőképpen jellemzi egy AnimeCon résztvevőit. A DramaCont én a második alkalmamkor vettem meg és eléggé jól tudtam azonosulni a Conos lökött emberkékkel. (Szerintem egy ilyen rendezvényen mindenkinek felszínra jön az elvetemült rajongó alteregója, vagy a kultúrát magábaszívó bölcsész vagy egyébb link esetek ) A szereplők tényleg valósághűek, maga a “Conon találkozom valakivel akire minden évben várok, hogy találkozhassam vele és együtt élvezzük a kultúrális banzájt” szituáció biztosan már sok AnimeConos otakunál előfordult. (Ahogy velem is :$) Matt személyisége is igen rokonszenves volt. Chmakova-sensei nagyon jól mozdította az embert arra, hogy gondoljon bele a karakter jellemébe és GONDOLKODJON rajta. Sajnos sok mangában/animében ezt úgy vettem észre, hogy hiányzik túlságosan vontatják az ember figyelmét és nem tud az ember lánya a különböző érzelmeken,helyzeteken filózni. Chris személyisége is érdekes fordulatot vett a 3 kötet során. Eleinte félénk volt az első YattaCon alkalmával, majd a történet előre haladtával a 3. kötet végére Ő már mint valami narrátor szemléli az eseményeket. A történetben nagyon jók a fordulatok és a párbeszédek is. A fordítók biztos keményen doloztak és adtak a fordítás minőségére. A rajzolás nagyon szép, ami plusz pont, hogy nem érzem, hogy erőltetni akarja a japán képregénystílust. (Úgy értem sok helyen észrevettem, hogy egyes mangarajzolók ugyanazon a rajzstíluson osztoznak és gyakorlatilag az ábrázolás ugyanaz holott más a történet. Amit még nagyon nem szeretek, az az, hogy sokan ezeket a stílusjegyeket utánozzák és utánna vihognak, hogy “Höh, höh én tudok mangát rajzolni!” Nem akarok senkit leamortizálni, én próbáltam rajzolni(tanulni), hát az is volt amikor jó volt volt amikor rossz aztán rájöttem, hogy nem túl jó a perpektivikus látásom. Szóval maradtam mániákus műélvező:) ) Ami viszont különlegessé teszi a DramaCont az a sok chibi figura. Ezt okosan választotta meg a művésznő, mindig csak megdobja a poénok hatását A borítórajzok mindig szépek és hívogatják az olvasót, hogy nyissa ki a kötetet vagy a pénztárcáját.

Összegezve a DramaCon egy igazán jóvétel volt, és szerintem az egész országbanrajongókra lelt. Ismerek lányokat akik nem animefanok sőt, még AnimeConon sem voltak, de nagy élvezetel lapozgatták a köteteket.

Aki olvasta és tetszett neki iratkozzon fel a DramaCon Fanlistingre: http://www.geocities.com/miss_random_bunny

Köszönöm, hogy végigolvastad az írásomat!^^

Üdvözlet: NortonGirl

Régóta terveztem egy saját blog készítését, csak eddig nem tudtam melyik lenne a megfelelő szolgáltató. Hát most megpróbálkozom a wordpressel:) Hamarosan várható a további tartalom!:)

Sziasztok!:)